Azokat a növényeket, melyek valamilyen részét a bennük levő hatóanyagok miatt gyógycélokra használjuk, gyógynövényeknek nevezzük. Az ősi kultúrákban leginkább ezekkel gyógyítottak, a modern tudomány igazolta hatásaikat. A gyógynövények gyűjtése külön szakértelmet kíván. FONTOS: Ne könyv, internet, hanem szakértő segítségével tanuljuk meg a biztos fajtafelismerést. Számtalan gyógynövényismereti tanfolyamot és gyógynövénygyűjtő túrát szerveznek országszerte. Sokunkban felvetődik a gondolat, hogy tudatos és egészséges életmódra törekedve kiváltsuk a szintetikus szereket gyógynövényekkel, ahol lehet. Kedvenc gyógynövényeinket saját magunk szeretnénk szedni.

Ehhez elengedhetetlen a gyűjteni kívánt faj pontos ismerete, különös tekintettel a morfológiai (küllemi) bélyegekre, melyek alapján más, hasonló rokonfajoktól megkülönböztethető. Ellenkező esetben akár mérgezést is kockáztathatunk! Néhány példa az összetévesztésre:

medvehagyma – gyöngyvirág (mérgező)

kis- és nagylevelű hárs – ezüsthárs (allergizál)

mezei zsurló – mocsári zsurló (mérgező)

fekete bodza – gyalogbodza (mérgező)

Aki már olyan profi, hogy erős hatású ill. mérgező növényeket szed, védőkesztyűben, elkülönítve tegye!

Veszélyeztetett és védett fajokat tilos leszedni. A fenntarthatóság érdekében ne taroljuk le az adott helyen található összes gyógynövényt! Szintén emiatt kíméletesen gyűjtsük be a növényi részeket, lehetőleg ne pusztuljon el az egész növény. Pl. a bogyókat rázzuk le, a föld feletti részek gyűjtésénél ne tépjük ki a gyökeret. Csak ép, egészséges növényt gyűjtsünk. Metszőollót, kést, kesztyűt vigyünk magunkkal. A virágokat kosárba, a terméseket vödörbe, a gyökereket zsákokba gyűjtsük. Nylonzacskót ne használjunk, mert a növény befülled. Hol ne gyűjtsünk a szennyezettség miatt: piszkos vizek partján, út menti területeken, növényvédőszerrel kezelt szántóföldek környékén, legelő, szemétlerakó, ipartelep mellett stb. A szedésnél/szállításnál/szárításnál tartsuk be az alapvető higiénés rendszabályokat (tiszta kéz és ruha stb.).

A növénynek azt a részét gyűjtjük, amiben a legmagasabb a hatóanyagtartalom. A gyűjtést napos, száraz időben célszerű végezni. Vannak szabályok, hogy a különböző növényi részeket melyik évszakban kell gyűjteni, de vannak kivételek is, ezért célszerű figyelni a gyűjtési naptárt. A legjobb gyógyhatást a frissen szedett növényekkel érjük el. A szárítás meleg, szellős helyen történjen. A teljesen száradt drogot papírban vagy vászonban tároljuk, hőtől, nedvességtől, fénytől és fémektől mentesen, így 1 évig eláll.